A következő címkéjű bejegyzések mutatása: velence. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: velence. Összes bejegyzés megjelenítése

Velence, akvarellek

Mindkét témát megfestettem már egyszer, olajfestékkel, spaknis technikával, de egy képet többször is fel szoktam dolgozni, különböző eszközökkel, mert bár a téma ugyanaz, mégis egészen más lesz a végeredmény.

1. a kép címe: lagúna /méret: 15x30 papír, akvarell
2. a kép címe: velencei kapu /méret: 15x30 papír, akvarrell
(a képekre kattintva nagyíthatod)




















Olajképek II

A kép címe: Velencei sikátor - olaj, vászon, mérete 30x40. Ez is a kedvenceim közé tartozik. Talán azért, mert sok munka volt vele és ez volt az első olyan festményem, ami teljes egészében spaknival (festőkés) készült, egy ecsetvonás nélkül. Persze nem azért csináltam így, hogy megnehezítsem a saját dolgomat, hanem ezzel a technikával próbáltam visszaadni a falak texturáját és hely kopottságát. (jelenleg magángyüjteményben van)


A másik, szintén ezzel a technikával készül képem címe: Velencei kapu - olaj, vászon, mérete 60x40.
Itt, akárcsak a fenti képen, szintén az volt a szándékom, hogy érzékeltessem a vakolat, az ajtó és az oszlopok anyagát és plasztikusságát, kevésbé törődve a naturalitással, inkább az impressziokat helyezve az előtérbe. Ezt a témát, később még többször is megfestettem, több féle technikával...(saját tulajdonban)

akvarell

Akvarellel úgy nyolc éve kezdtem el komolyabban foglalkozni és rögtön megregadott a technika esetlegessége. Sokkal nehezebben kezelhető mint az olajfesték, mert az akvarellnél nem lehet hibázni, nem lehet korrigálni az ecsetvonásokat. Fejben késznek kell lenni a képnek mielőtt nekiállok, mert itt a fényeket a be nem festett papir adja és az egyes színek rétegek "átütnek", és hatnak egymásra. De pont ez "esetlegesség" adja az akvarell szépségét és ráadásul még az akvarellnek, van egy légies hatása, amit olajjal nem lehet elérni.


a kép címe: a kávézó - akvarell, papir 30x40. És egy losinj-i nyaralás élményeiből született. (jelenleg magángyüjteményben van.)

a kép címe: velence, gondola stb. - akvarell, papír 30x40. Itt már megint visszaköszön a monokrom iránti mániám. (jelenleg magángyüjteményben van)



a kép címe: "velencei csatorna" - akvarell, papir 15x30. újabb kedvenc. Ennél a képnél, inkább a téli velence hangulatának ábrázolása a lényeg...(egy barátom tulajdonában van)

és a ráadás...


A kép címe: "a rialtoval szemben" - diófapác, papír, mérete 45x31. A diófapácot gyakran használom, ha régies, kicsit a szépia fotók hangulatát szeretném visszaadni a festményen. Álltalában a századelőn készült fényképek/képeslapok alapján festett képeimhez passzol, ez a pácfestéses technika.

Ismét egy pécsi utca (Szepessy Ignác u.). a képnek nincs címe, tus és akvarell vegyestechnikával készült. 20x45 a mérete.


Ez a rajz a barbakán és püspöki palota elejét ábrázolja. Acélhegyü tollal és szépia színű tussal készült. Tulajdonképpen egy tanulmány, egy későbbiekre tervezett rézkarc sorozathoz.