Nagy "projekt" 3.0

Újabb darabokkal lettem kész a sorozatból (cikket lásd egyel lejjebb...).

A képek címe fentről lefelé a következő:

Uri utca – akvarell, papír - méret: 51x 35
Szent István bazilika tornya – akvarell, papír – méret: 51x35
Műjégpálya – akvarell, papír – méret: 51x35
Zoo/elefántház – akvarell, papír – méret: 51x35

A nagy "projekt" - update 2.0

Folytatódik a nagy projekt. A pécsi témákkal végeztem, nekiláttam a budapesti képeknek is.
Megmondom őszintén, nem a kedvenceim ezek a képek. Nagyon nyögvenyelősen festettem, mert nem igazán szeretek csak fotó után dolgozni. Mivel nem vagyok ismerős Budapesten, ritkán járok arrafelé, ezért nem láttam "élőben" ezeket az épületeket.

Én azt szeretem, ha ott vagyok, és érzem az épület súlyát, tömegét, szagát, és színeit a különböző napszakokban. Ha érzem a „hangulatát”, vázlatot és fotót készíthetek róla más-más szögekből... de most kénytelen voltam „hozott anyagból” dolgozni.

Sorrendben:
Wekerle telep, akvarell 35x52
Széchenyi fürdő, akvarell 35x52
Vajdahunyadvára, akvarell 35x52
Óbuda-városháza, akvarell 35x52
Jáki kápolna, akvarell 35x52
Wekerle telep 2. akvarell 35x52

Utcai projekt...

Eljött az idő, hogy megvalósítsam az egyik régebbi ötletemet, az egyedi képeslapokat.
Eredetileg úgy terveztem, hogy kiülök valahova a városban, és ott, az utcán festegetem ezeket a képeslapokat, de az időjárás közbeszólt. Akárhányszor nekiindultam, mindig eleredt az eső. Így kénytelen voltam otthon elkezdeni a festést. Persze a tervemről nem mondtam le, a héten újra megpróbálom. Addig is van pár darab előre elkészítve.

Kétféle technikával dolgoztam. Az egyik a szokásos akvarell, de hogy ne unjam meg idő előtt az egészet, nekiálltam tussal is megrajzolni párat, hasonló stílusban, mintha rézkarc lenne.
Hat témát választottam ki, amiket szerintem egy átlag turista is felismer, mint jellegzetes pécsi helyszín:
A Széchenyi tér, Jókai tér, Barbakán, Székesegyház, Havi-hegyi templom és a Jakovali Hassan dzsámi, amit Minarettnek is hívnak.

Közben befutott egy megrendelés is, az orvosi egyetem (POTE) kollégiumát kellet megfestenem. akvarell, A/4 méret:

A nagy "projekt" - update

Update, az update-en belül. Elkészült a pécsi sorozat utolsó két képe.
Az első címe: Pécs - A Vasváry-ház a Király utcában
A második: Pécs - Löewei gimnázium épülete

Elkészült egy újabb adag a megrendelt képekből... Technika, akvarell. Méret, 35,5x51 cm-es, 300 g-os akavarelltömbre festve. (a képre kattintva, nagyíthatod)

A képek címei sorban:

· Pécs – Az „Irgalmasok” tornyai
· Pécs - Lóránt-palota
· Pécs – Szerecsen (Sipőtz) patika
· Pécs – Széchenyi tér
· Pécs – Janus Pannonius utca, és a „lakatfal”

Hogyan születik egy kép...

Egy újabb hiánypótló poszt. Régebben már megigértem, hogy írok egy "lépésről, lépésre" posztot, mert többen is írták, hogy szeretnék látni, hogyan készül egy festmény.

Persze, teljesen elfelejtettem, és nemigazán fotóztam a fázisokat. Így nem nevezném ezt egy "step by step"-nek. Mindenesetre, négy fázisát meg tudom mutatni egy frissen elkészült képnek.

A figurális, alakos képeimet, először többnyire szénnel rajzolom meg. Felvázolom a főbb vonalakat, bejeleölöm a fényeket, és árnyékokat, majd mikor kész a rajz, az egészet átkenem egy meleg színű, közép tónunsú híg festékkel. Valamilyen földszínt használok ilyenkor, szienát, vagy umbrát, esetleg a kettő keverékét.

Azért festem át, hogy a szén ne kenődjön el mikor nekilátok a festésnek, és azért használok középtónust, hogy a fényeket, és az árnyékokat is könyebben ki tudom alakítani úgy, hogy a fényeket visszatörlöm, az árnyék részekhez pedig hozzáadok még egy réteget.

Mikor ez megszárad, akkor látok neki a tulajdonképpeni festésnek. Itt, az alábbi képen látszik, hogy eredetileg ezt is a "Kékakt" sorozatba szántam. de aztán meggondoltam magam.

Inkább egyfajta fotóhatást szerettem volna elérni, ezért a fekete-fehérre váltottam át. Olyan hatást szerettem volna elérni, hogy ha valaki meglátja a falon, az elsőre egy régi fotónak gondolja. Felvittem a vászonra a festéket, a főbb formákat, és az alakok "tömegét" kialakítottam, feltettem a fényeket, és az árnyékokat. Ezután pár hónapig csak pihent az állványon, mert elakadtam, nem igazán "láttam" mi is lesz belőle, ezért más munkákba kezdtem bele.

Miután hónapokig ott volt az egyik állványomon, és nap mint nap láttam a "műterem" sarkában, rájöttem, hogy tulajdonképpen nem is kellene ezt sokkal jobban kidolgozni. Lassan kialakult bennem, hogy ez így jó, a maga nyersességében. Ezután, a végső simitásokat már gyorsan elvégeztem rajta, átfestettem újra a hátteret, megerősítettem a csúcsfényeket, kisebb változatatásokat végeztem el rajta, végül befejeztem, és "késznek" nyílvánítottam. Ebből is látszik, hogy sok kép szinte önnáló életet él, míg elkészül, és sokszor nem az lesz végeredmény, amit először elgondoltunk...

Ez lett a végeredmény:

A kép címe: Kapcsolat - avagy, keresem egyensúlyom

70x50 vászon, olaj

A nagy "projekt"

Nekikezdtem egy nagyobb lélegzetű munkának. Ez egy sorozat, pécsi és Pesti témában, nagy méretben, 35x51 cm. Akvarell technikával.
A sorozat 15 darabból fog állni, amit majd kiegészít, még 15 festmény a későbbiekben, méghozzá Budapesti témákban. Tehát összesen harminc nagy méretű akvarell. Ekkora fába még nem vágtam a fejszémet, nem tudom, hogy fogom megoltani, de izgat a kihívás. Az biztos, hogy minden más munkámat le kell állítanom.
Azokat az épületeket, tereket kerestem fel, és festettem meg. Szerencsére Pécs, bővelkedik az olyan épületekben, amiket érdemes megfesteni, így egy darabig biztos nem maradok téma nélkül.
Jelenleg ezekkel készültem el. a képek címei, sorrenben:

• Barbakán
• Jókai téri háztetők
• Káptalan levéltár
• MTA székház
• Zsolnai mauzóleum
• Nádor szálló
• Jókai tér felé...
• Korzó üzletház, Szinház tér
  
  
  
  
  

Még mindig Pécs...

UPDATE 2 Nem pécs, de a pécsi témákkal együtt festettem, ezért ide pakoltam.

Trogir 15x30 méret

Omis 15x30 méret

UPDATE 1: Három újabb akvarell, pécsi témában.

Irgalmasok útja - Pécs 15x30 méret

Barbakán - Pécs 15x30 méret

Király utca - Pécs 10x15 méret

Ahogy készülnek, úgy pakolom be, ebbe a bejegyzésbe a képeket.

Széchenyi tér - Pécs

Zsolnai kút - Pécs

Havi-hegyi templom - Pécs

Egy kis érdekesség.

Nemrég találtam a művészellátóban, ezt a kis 10x15 centis akvarelltömböt, amiben lapozható, 300 grammos akvarellpapír lapok vannak. De nem is ez benne az érdekes, hanem hogy a lapok egyik oldalára, képeslap-hátulját nyomtatták. Van helye a bélyegnek, címzésnek, stb….
Rögtön beindult a képzeletem, és el is kezdtem néhány pécsi témával megvalósítani, az akvarellel festett, egyedi képeslapokat.
Remélem lesz rá kereslet, főleg a belvárosi galériákban, a nyári turistaszezonban.

Velence, akvarellek

Mindkét témát megfestettem már egyszer, olajfestékkel, spaknis technikával, de egy képet többször is fel szoktam dolgozni, különböző eszközökkel, mert bár a téma ugyanaz, mégis egészen más lesz a végeredmény.

1. a kép címe: lagúna /méret: 15x30 papír, akvarell
2. a kép címe: velencei kapu /méret: 15x30 papír, akvarrell
(a képekre kattintva nagyíthatod)

Lapok egy vázlatfüzetből

Sokszor kérdezték már tőlem, hogy mi alapján festem a képeimet,
honnan veszem a témákat. Fényképet használok, vagy csak úgy kitalálom, és fejből festem-e őket.
Így, azt gondoltam ez a téma megérdemel egy bejegyzést.
Kezdem az aktokkal. Azokon szinte mindig modell után dolgozom. Nagy ritkán készítek aktot fotó alapján, ritka kivétel. Ha egy fotóművész képe nagyon megtetszik, és megihlet, akkor van, hogy felhasználom egy festményemhez...
Azután itt vannak a tájképek, utcarészletek, sikátorok.
Természetesen ezeknél legkézenfekvőbb, a fotó használata. És én fényképezek is sokat. Mindig nálam van a gépem, és ha valami érdekeset látok, lefotózom. De ez egy festményhez kevés. A fotó soha sem tudja visszaadni azt a hangulatot, ami megfogott az adott pillanatban, ezért van nálam mindig a vázlatfüzetem. Legtöbbször töltőtollal készítek egy gyors vázlatrajzot, és hogy az árnyékokat érzékeltessem, a benyálazott ujjammal maszatolom el itt-ott a vonalakat. Néha ha nálam van a kis akvarellkészletem, akkor még pár színt is feldobok rá. Álatában a tintarajzot kiegészítem pár szóval, leírva melyek a jellemző színek, hogy honnan esik be a fény, és milyen szögben, reggel van-e, vagy délután, (délután, lágyabbak a színek) hol és mikor készült, stb…
Néha egy kávézó teraszán üldögélve, elkapok egy jelenetet, és leskiccelem, hátha még szükség lesz rá egyszer. De készítettem már orvosi váróban is, az ott üldögélő emberekről rajzokat…
Mikor nekiállok egy képnek, mindezeket, a fotókat, vázlatokat, egy parafatáblára tűzve a festőállvány mellé állítom, és azok alapján kezdem a festést. Ha nem valami konkrét helyet, vagy ismert épületet festek, akkor több vázlatból és fotóból kiemelt részletek összességéből alakulhat ki a végleges festmény.
Pár oldalt megmutatok az egyik vázlatfüzetemből, példaképpen.
(a képekre kattintva nagyíthatod)

Az idei első bejegyzés

Egy kicsit el vagyok maradva a bejegyzésekkel, de mostanság nem igazán csináltam olyan képet, amit érdemes lenne betenni. A szokásos akvarellek, a szokásos pécsi témában... :)

A képnek nincs címe, mérete: 15x30
akvarell, papír.
Pécs, Dzsámi a Széchenyi téren.

T. Varga László kiállítás II.

Megtörtént a megnyitó. Péntek óta látogatható az a kiállítás, amely T. Varga László barátom képeiből nyílott Pécsett, a Kortárs Galériában található kiállítóteremben. Megkaptam tőle a kiállítás anyagáról készült fotókat, melyekből néhányat szeretnék itt a blogomban bemutatni.

(a képre kattintva nagyíthatod)

T. Varga László kiállítás Pécsett.

Most, T Varga László festőművész, barátom és kollégám, kiállítását ajánlom azoknak, akik Pécsett járnak. A kiállítás, a Citrom utca 5. alatt található, Kortárs Galériában nyílik, december 14.-én hat órától. A kiállítás képeit, tíz napig lehet megtekinteni, vagy akár megvásárolni, reggel kilenc, és este hat között. Mindenkinek ajánlom, aki szereti a jó képeket:)

Pár szó, a festő életrajzából:

"1960-ban született, és első önálló kiállítása 1990-ben volt Budapesten. Aztán
sok hazai város után (kérem tekints el a hosszú és részletes felsorolástól, pl.
nádakeresztesi vasutas művelődési otthon, stb.......) 1999-ben, New York-ban
állították ki képeit. Festményeit, a "Kortárs Galériában" állandóan, de az
ország bármely részén ügynököknél, galériákban, bármikor megtalálhatod!"

Egy újabb régi kép

Ez egy régebbi festményem, és egyben egyik nagy kedvencem, mert egy számomra nagyon fontos, és kedves személynek készült. Az Ő birtokában van jelenleg is. Most rendelkezésemre bocsátotta, hogy lefotózhassam és betehessem a blogomba. íme!
( a képre kattintva,nagyíthatod)

a kép címe: parasztház - olaj, karton. mérete: 20x40

Egy régi kép Trogirról

Ez nem egy új kép, hanem csak nemrég bukkantam rá a gépemben erre a fotóra. De azért felteszem, mert mostanában nem csinálok diópáccal készülő festményt, pláne nem ilyen jót. Pedig szeretem ezt a hatást, amit evvel a technikával el lehet érni. Egy kicsit a múlt századelőn készült képeslapok hangulátát adja vissza.

A festését is igazán élveztem, mert teljesen másképen kell az egész képet felépíteni, mint a más technikáknál. Hiszen nincsenek színek, és a külömböző tónusokat az egymásra festett rétegek adják, minnél több a réteg annál sötétebb a tónus, míg a fényeket a papir fehérsége adja. Az első két képen, a festmény két kiemelt részletét mutatom meg, lentebb meg a teljes kép látható.

a kép címe: Reggel Trogiban - diópác, papír mérete:25x40

A hétvége "termése"

Meglehetősen ambivalens érzésem van a megrendelésekkel kapcsolatban, mert egyrészt a pénz mindíg jól jön, de különösen akkor ha éppen nincs, ugyanakkor nem szeretem a határidőket és nem szeretem ha megmondják mit kell festenem. Márpedig a kereskedők olyanok, hogyha egy bizonyos képből eladnak egy párat, akkor mindíg ugyanazokat a témákat rendelik meg a festőtől, mert biztosra akarnak menni. Ez a pécsi sorozat is azok közé tartozik, amit nem szeretek festeni, mert már annyiszor csináltam, hogy semmi kihívást és semmi élvezetet nem találok a festésükben. Másrészt viszont el kell ismernem, hogy ezekre mindíg találok vevőt, és így nagyban hozzájárulnak a megélhetésemhez:)

Az alábbiakban megmutatom a hétvégén, rohamtempóban készített képeket. Az első a barbakánt és a széchenyi teret ábrázolja, és még az akvarelltömbön van, nincs levágva és méretreszabva, így néz ki mikor befejezem a képeket. Középen, a két kép között, a próbaszínek vannak, amiket festés közben keverek ki, és itt próbálom ki, hogy a papíron hogyan mutatnak. Lejjebb már méretre vágva, és keretezés előtt álló képek vannak.

Sorrendben: Kálváriadomb, Székesegyház, Püspöki palota, Jókai tér, Havihegyi templom, Barbakán.

A méretek 15x30 cm.
(a képre kattintva, nagyíthatod)

Kisérletek

Kezdem ezzel a képpel, a címe: Tengeren A mérete: 60x40 olaj vászon. Korai képeim küzül való, mikor a perspektivákkal kisérleteztem. Talán ezért egy kicsit erőltetet is a felhők és hullámok térbeli árázolása, mert azzal kisérletegettem, hogyan tudom a távolságot érzékeltetni, ha nincs igazán viszonyitási pont a kompozicióban. Eredetileg nem terveztem hajót a képre, de festés közben rájöttem, hogy hiányzik egy fókuszpont.

Egy újabb kisérlet eredménye. Címe nincs, olaj, farost és 60x40 a mérete. Itt a színek egymásra hatását próbáltam elemezni, valamint az egymás mellé tett színek, és az ecsetkezelés módjájával érzékeltetni a formákat és tömeget. Ugyanakkor megfigyelni a háttér és a téma színeinek a kölcsönhatását. Szintén a korai képek közé tartozik.


A kép címe: Citromok - olaj, farost, 40x50 cm. Ennek a képnek nincs különösebb története, csak annyi, hogy kellet egy festmény a konyhámba. Ma is ott lóg.:) Itt a kontraszton van a hangsúly, a hideg-meleg, sötét-világos színek ellentétén.

olajképek

A kép címe: Hátsó udvar - olaj, farostlemez, a mérete, 50x60. Szeretem ezt a képemet, annál is inkább, mert a nagymamámnak festettem. Semmi különöset nem akartam ezzel a képpel (nem is a megszokott témám), csupán csak egy kellemes, idilli hangulatot akartam ábrázolni, ami illik a Mami nappalijába.

Persze nem álltam meg, hogy ne variáljam a témát. Ez a kép utána készült, a címe: Tanyaudvar - olaj, farost, a mérete 20x40 cm. Itt az ecsetkezelés sokkal lendületesebb, spontánabb, és színvilág is beszűkült, szinte monokrom. (jelenleg németországban, egy magángyüjteményben van)

Olajképek II

A kép címe: Velencei sikátor - olaj, vászon, mérete 30x40. Ez is a kedvenceim közé tartozik. Talán azért, mert sok munka volt vele és ez volt az első olyan festményem, ami teljes egészében spaknival (festőkés) készült, egy ecsetvonás nélkül. Persze nem azért csináltam így, hogy megnehezítsem a saját dolgomat, hanem ezzel a technikával próbáltam visszaadni a falak texturáját és hely kopottságát. (jelenleg magángyüjteményben van)

A másik, szintén ezzel a technikával készül képem címe: Velencei kapu - olaj, vászon, mérete 60x40.

Itt, akárcsak a fenti képen, szintén az volt a szándékom, hogy érzékeltessem a vakolat, az ajtó és az oszlopok anyagát és plasztikusságát, kevésbé törődve a naturalitással, inkább az impressziokat helyezve az előtérbe. Ezt a témát, később még többször is megfestettem, több féle technikával...(saját tulajdonban)

olajképek III

A kép címe." Kékakt - egy szerelem szinopszisa"- olaj, vászon 50x60. A kékakt, egy howard schatz fotóművész ihlette sorozat, amelynek ez az egyik darabja. Több féle technikával, (pasztell, olajpasztell, olajfesték. akryl) készítettem el, a sorozat különböző darabjait. Ez a kép a saját tulajdonomban van, mert személyes érzések kötnek hozzá, (egy barátomnak készült, aki közben sajnos meghalt egy balesetben) de a sorozat több tagja mind gyűjtőknél van, pl. az egyik az usa-ba, míg egy másik norvégiába kötött ki. Szeretek figurális képet, főleg aktokat festeni, az emberi test szépségét megmutatni, főleg ezzel a monokrom szinvilággal, mert én inkább a test plasztikusságát szeretném kihangsúllyozni a képeimen, és nem egy naturális, fotóhű képet alkotni. Arra ott van a fényképezés...

akvarell

Akvarellel úgy nyolc éve kezdtem el komolyabban foglalkozni és rögtön megregadott a technika esetlegessége. Sokkal nehezebben kezelhető mint az olajfesték, mert az akvarellnél nem lehet hibázni, nem lehet korrigálni az ecsetvonásokat. Fejben késznek kell lenni a képnek mielőtt nekiállok, mert itt a fényeket a be nem festett papir adja és az egyes színek rétegek "átütnek", és hatnak egymásra. De pont ez "esetlegesség" adja az akvarell szépségét és ráadásul még az akvarellnek, van egy légies hatása, amit olajjal nem lehet elérni.

a kép címe: a kávézó - akvarell, papir 30x40. És egy losinj-i nyaralás élményeiből született. (jelenleg magángyüjteményben van.)

a kép címe: velence, gondola stb. - akvarell, papír 30x40. Itt már megint visszaköszön a monokrom iránti mániám. (jelenleg magángyüjteményben van)

a kép címe: "velencei csatorna" - akvarell, papir 15x30. újabb kedvenc. Ennél a képnél, inkább a téli velence hangulatának ábrázolása a lényeg...(egy barátom tulajdonában van)

Tettye

Ez a sorozat húszegynéhány darabból áll és "tettyei sorozatnak" hívom. Pár éve, megrendelésre fetettem. Pécs egy régi kerületének utcáit örökítetettem meg, tus és akvarell vegyes technikával. Először megrajzoltam a főbb vonalakat, vékonyhegyü tollal és szépia színü tussal, majd akvarellel dolgoztam ki véglegesen. A méretei: A/3-as akvarelltömbre dolgoztam

Pécs

Szülővárosom Pécs, és egyben a kedvenc "modellem" a festményeimhez. Jellegzetes épületei, terei, utcái mindig megihletnek és bőséges témát szolgáltatanak. Ezekkel a képekkel értem el némi ismertséget a gyűjtők és galériások körében. Sok pécsi témájú képem kerül ki külföldre, többekközött az USA-ba, Ausztráliába és Európa majd minden országába. Itt egy csokor ezekből a képekből...

a kép címe: Széchenyi téri séta - akvarell, tus a mérete, A/3






























a kép címe: Szentháromság-szobor - akvarell A/3 a kép címe: irgalmasok temploma



























a képek címei, sorrenben:" Lovasszobor" - "Jókai tér" - "Barbakán" - akvarellek, a méretei A/3





A jókai tér, az egyik kedvenc helyem Pécsett. Mediterrán hangulata, remek kávézói és éttermei miatt sokszor festettem már meg, kölömböző nézetekből. Íme két újabb példa erre.

és a ráadás...

A kép címe: "a rialtoval szemben" - diófapác, papír, mérete 45x31. A diófapácot gyakran használom, ha régies, kicsit a szépia fotók hangulatát szeretném visszaadni a festményen. Álltalában a századelőn készült fényképek/képeslapok alapján festett képeimhez passzol, ez a pácfestéses technika.

Ismét egy pécsi utca (Szepessy Ignác u.). a képnek nincs címe, tus és akvarell vegyestechnikával készült. 20x45 a mérete.

Ez a rajz a barbakán és püspöki palota elejét ábrázolja. Acélhegyü tollal és szépia színű tussal készült. Tulajdonképpen egy tanulmány, egy későbbiekre tervezett rézkarc sorozathoz.

My profile

My name is Attila Szabó, I'm an artist, painter , who was born in Pécs, Hungary.
I was a student in this town, and I live and work here at present. The Mediterranean atmosphere and the life of the city equally have a great impact on my work of art therefore you can see the characteristic buildings, squares and streets of Pécs in my painting. Besides all these and by using my travel experiences I also paint Mediterranean alleys and landscapes.
Furthermore I'm willing to paint con figurative and nude pictures as well. Most often I use the water colour technique for my work because I can give back the impression of the artistic shabbiness of the streets and other places. I use oil for my nude paintings, but I'm ready to experiment with other methods I like walnut dipping, silk painting, and black ink.
My paintings have been exhibited among others in the Kocsis László Hall of the Cathedral of Pécs, in the Minerva Library in Pécs and at numerous other travelling art exhibitions. My pictures can be found at art galleries and art agencies all over the country.

Szabó Attila vagyok, festőművész.

Pécsett születtem, itt folytattam tanulmányaimat, jelenleg is itt élek és dolgozok. Munkáimra nagy hatással van a város élete, mediterrán hangulata, így sok képen örökítettem meg Pécs jellegzetes épületeit, tereit és utcáit. Emellett, utazási élményeimet is felhasználva, mediterrán sikátorokat, tájképeket is festek. De figurális témákat, aktokat is szívesen alkotok.

Leggyakrabban az akvarell technikát használom, mert ezzel tudom legjobban visszaadni az épületek és utcák művészi kopottságát. Az olajfestéket főleg aktjaimhoz használom, de sok más technikával is szívesen kísérletezek, pl: diópác, selyemfesték, tus stb.

Festményeimet kiállították többek között a Pécsi Székesegyház, Kocsis László termében, a Pécsi Minerva könyvtárban és még számos vidéki vándorkiállításon. Képeim az ország több galériájában és ügynök-kereskedőnél is megtalálhatóak.

Eladó képek

A festmény címe: A szerelem szinopszisa
Technika: Olajfestmény, feszített vászonra
Mérete: 50x60 cm.
Ára: 95.000 Ft. (szállítással)

A festmény címe: kapcsolat, avagy keresem egyensúlyom
Technika: Olajfestmény, feszített vászonra
Mérete: 50x70 cm.
Ára: 75.000 Ft. (szállítással)

Elérhetőségem: artlobo@gmail.com
Fizetés megegyezés szerint átvételkor, vagy előre számlaszámra utalva...